Parveen Shakir urdu költő, tanár és a pakisztáni kormány köztisztviselője volt. Parveen fiatalon kezdett írni, és 1976-ban nagy elismerésre publikálta első verseskötetét, a "Khushbu" -t. Ezt követően más versesköteteket is kiadott-mindegyiket jól fogadták-Sad-barg [Marsh Marigold] 1980-ban, Khud Kalami [Talking To Oneself] és Inkaar [tagadás] 1990-ben, Kaf-e-Aina [A tükör széle] a Gosha-e-Chashm [Szem sarka] című újságoszlopai mellett egy újságcikk-gyűjtemény mellett elnyerte Pakisztán egyik legmagasabb kitüntetéssel, az előadás büszkeségével 1976-ban az irodalomban elért kiemelkedő munkájáért. A verseskönyveket Kaf-e-Aina kivételével a Mah-e-Tamaam [Telihold] című kötetben gyűjtik.